Boltbezárásokra, romló GDP-adatokra figyelmeztet egy, az árrésstop hatásait utólag elemző hatástanulmány. Az Országos Kereskedelmi Szövetség ez alapján kéri az intézkedés kivezetését a kormánytól, akár több lépcsőben is jó nekik.
Nehéz versenyképes vállalatokat kitermelni, de vannak pozitív példák a gazdaságkutató szerint, amely a Demján Sándor Programmal kapcsolatban elemezte a hazai cégek exportmutatóit. Megállapítják, hogy hiába a támogatások, a kkv-k exportképessége alig javult.
Ez 16,5 millió forint per kopf volt.
A 2023-as nettókat vizsgálta meg a GKI Gazdaságkutató Zrt.
Csehország, Lengyelország és a részben függetlenedő Szlovákia GDP-je is jobban nőtt a 2022–2024-es időszakban, mint a miénk, illetve a mi gazdaságunk sokkal jobban lassult a háború kitörése óta, mint az övék.
Tavaly a foglalkoztatottak több mint felének, idén pedig minden ötödiknek csökkent a reálkeresete. Sokaknak van áruhitelük, és a többség jóval kevesebbet keres, mint az átlag. Nem csoda, hogy nem tudnak többet vásárolni.
A Gazdaságkutató elemzése szerint a célnak nemcsak a forráshiány szab gátat, hanem az információs és adminisztratív korlátok is.
A költések a közszolgáltatások színvonalában nem érzékelhetők, a hosszú távú növekedést pedig bizonytalanná teszi a magas eladósodás és az abból eredő kamatterhek.
A gazdaságkutató csoport szerint a szóba jöhető, hitelképes magyar háztartások túlnyomó részének már így is van törleszteni valója, nem valószínű, hogy bevállalnának újabb kölcsönöket.
Az Intrum és a GKI Gazdaságkutató Zrt. friss indexe szerint a lakosság fizetőképessége, ha összességében, a tehetőseket is belevéve vizsgáljuk, stagnál.
A fővárosban az elmúlt 5 évben a népességaránynál nagyobb százalékban épültek önkormányzati lakások. Közben a vidéki önkormányzatok láthatóan nem képesek ilyen lakásokat építeni, mert a kormány kivéreztette őket, áll a GKI Gazdaságkutató Zrt. friss elemzésében.
Nézhetjük akár a béremelkedés eddigi ütemét vagy a kormány hajlandóságát a közalkalmazottak bérének emelésére, kétséges, hogy három év múlva elérjük az Orbán-kormány által belengetett egymilliós átlagbért – állapítja meg a GKI Gazdaságkutató. Az elemzők szerint a forint árfolyamának romlásával és az inflációval is csak részben sikerülhet a terv.
A miniszterelnök gazdasági semlegesség-álmához képest a kínai gazdaság nem a nyugati, hanem csak a magyar gazdaságot közelítette meg, miközben a magyar gazdaság nem közelítette meg az Európai Unió nominális átlagát, a nagy összegű uniós támogatások ellenére sem.
A gazdaságkutató rámutat: amikor a termékexport gyengélkedett, a visszaesését a szolgáltatások ellentételezték, ez mentette meg a magyar gazdaságot.
Régiós összevetésben egyáltalán nem kirívóak az adatok, a cseheket és a szlovákokat is előzi a magyar lakosság a GKI kutatása szerint.
A legkisebb mértékű emelésre a kereskedelemben és az építőiparban dolgozók számíthatnak.
A gazdaságkutató szerint ezt a tavalyi fogyasztási adatok is bizonyítják.
A márciusi emelkedés után a negyedik hónapban csökkent a GKI konjunktúraindexe.
A magyar gazdaság 2023-ban elhúzódó recessziós állapotba került, ám lecsökkent az infláció és nagyon kedvező fordulat történt a külső egyensúlyban – írja elemzésében a GKI Gazdaságkutató Zrt.
A gazdálkodási környezet kiszámíthatósága 13 havi mélypontra esett vissza.
